Póniló

A póni szó gyűjtőfogalom, amely általánosságban a kis termetű lovakat jelöli. A pónilovakat kitenyésztésük foka, testrészeik egymáshoz viszonyított aránya, környezethez való viszonyuk és használati értékük alapján különböztetjük meg a faj többi egyedeitől. Méretük szerint olyan lópopulációk, amelyek marmagassága bottal mérve a 148 cm-t sem haladja meg. A nemzetközi pónikongresszus ajánlása alapján a 122 cm marmagasság alatt lévő lovakat a pónikhoz, a 148 cm-nél alacsonyabbakat a kislovakhoz soroljuk. Többféle póni létezik, színük, jegyeik megegyezőek a lovakéval, és akár ugyanazokra a sportágakra is lehet alkalmazni őket. A pónik általában vérmérsékletüket tekintve melegvérűek.

Általános jellemzőik

A pónik törzshossza meghaladja a marmagasságot, a lovaknál ez fordítva van. A nagylovakénál mélyebb mellkasuk van, csontozatuk erősebb, mint az testalkatukból következne. Külső megjelenésükre a zömök alkat, dús sörény, üstök és farokszőrzet jellemző. Télen vastagabb bundaszerű, tömött, hosszú, esetenként göndör szőrt növeszthetnek, primitívebb fajoknál téli zsírpárna alakul ki. Jó takarmányértékesítők és hústartók. Méretükhöz képest nagy terhek elmozdítására alkalmasak, régebben a bányászatban alkalmazták őket teherbírásuk miatt csillék vontatására. Mára főként hobbilóként hasznosítják gyermekek lovagoltatásához.